Reggel irdatlan ricsajra ebredtunk. Nem is csodalkoztam, mert az ajto folotti ablakon csak szunyoghalo volt, uveg nem. A zuhany is csoppet erdekes volt: a beigert melegviz csak egy also labmoso cspbol jott, a zuhanyrozsa hideg vize pedig egyszer csak magatol elallt. Ideje volt tovabballni egy normalisabb hotelbe. Szerencsenkre nem kellett sokaig keresgelni, egy sarokkal arrebb talaltunk egy szuper helyet. Uj szobank ketszer annyiba kerul, mint az elozo, de szazszor jobb! Tiszta, tagas, kenyelmes - egyszeruen tokeletes! :) Azt irtam a multkor, hogy a delhi szallasunk volt a legjobb - hat, ez felulmulja, azt hiszem, javulo tendenciat mutatunk! Ideje volt mar egy kicsit kenyeztetni magunkat puha, tiszta agynemuvel es szobaszervizzel. :)

Atkoltozes es becsekkolas utan jokedvuen indultunk reggelizni az utcankban levo Tasty Bite-ba, ahol eleg jo a kave, es remekul csinaljak a sajtos-paradicsomos pakorat. Ehhez hoztak mentaszoszt, amit meg az otthoni indiai ettermekbol ismerek, es alig vartam, hogy itt is megkostolhassam.

Delutan Anyu bekesen szunyokalt egyet, amig en mostam, aztan elindultunk a hires Arany Templomba. Ez a szikhek legszentebb helye - na de kik is ezek a szikhek? Eddig szegyenszemre azt hittem, hogy egy nepcsoport, de valojaban nem: ok a szikh vallas kovetoi. Nagyon szimpi; hasonlit a tobbi indiai vallasra annyiban, hogy kovetoi hisznek a karma torvenyeben es az ujjaszuletesben; viszont csak egyetlen egy istent tisztelnek. A ferfiaknak nem szabad a hajukat es szakallukat nyirni, es hosszu copfjukat elenk szinu turbanok ala rejtik (Amrtisar utcai szinpompasak a turbanos pasiktol). Itt rengeteg szikh el, nagyon kedves embereknek tunnek, bar nem szeretnek elkoszonni, es gyakran nevetgelnek egymas kozott, mikor beszelni probalunk veluk - talan kinevetnek, de nem tudom. Mindegy, legalabb jo a kedvuk. Egyebkent itt sokkal kevesbe szallnak ra az emberre a riksasok es az arusok, altalaban rogton megertik, ha nemet mondunk.

Toleransak is, vallasra valo tekintet nelkul mindenkit (ingyen) beengednek az Arany Templomba, amennyiben megfeleloen viselkedik: a ferfiak turbant, a nok kendot kotnek a fejukre (a lenyeg, hogy lefedjek): mindenki kint hagyja a cipojet (itt ruhatar helyett cipotar mukodik), es csak a kijelolt helyeken szabad fotozni.

Az Arany Templom tulajdonkeppen az egesz epuletegyuttes kozepen allo, tetotol talpig aranyba oltoztetett kis haziko, ami a Nektar-to, egy negyszogletu medence kozepere epult. A "Nektar-to" az Amrit Sarovar forditasa, errol kapta a nevet Amritsar varosa. A templomot egy kis hid koti ossze a szarazfolddel, vagyis a marvanyburkolatu parttal, amin korbe lehet setalni a tavat. Utkozben sokan ucsorognek a parton, van, aki imadkozik, es olyanok is akadnak, akik megmartoznak a szent vizben vagy epp isznak belole par kortyot.

Nagyon jo atmoszferaja van a helynek, es erre csak rasegit az allando zene- es enekszo, ami hangszorokbol jon, de mint kiderult, a templomban ulo szikh papok eloben adjak elo. Ettol csak meg hitelesebb az amugy is magavalragado hangulat. Sokkal erosebben erezni itt, hogy szakralis terben vagyunk, mint pl Varanasiban. Mar keso delutan volt, mire megerkeztunk, es egeszen naplementeig maradtunk, bar szerintem meg hosszabb, akar egynapos program is lehet, ha az ember egy kicsit pihenni akar. Barhol le lehet ulni, mindenhonnan gyonyoru kep tarul elenk. Az emberek neha odajonnek hozzank fenykepezkedni, mind mosolygosak es nyugodtak.

A medence korul az egesz komplexum falat hosszu, feher epuletek alkotjak, kifele boltok mukodnek az aljukban, befele pedig sok helyen etel- es italosztogato pultok. A szikhek ellenzik a hagyomanyos indiai kasztrendszert, es az egyenloseg neveben ingyen osztogatjak az etelt. Van egy hatalmas csarnok az egyik epuletben, ahova barki bemehet, kap tanyert, kanalat, poharat, majd leul a tobbiek koze torokulesben, es a korbe-korbe jarkalo konyhasok megtoltik a talkajat. Mi is kiprobaltuk, hatalmas elmeny volt! Chapatit es dalt (csipos lencsefozeleket) kaptunk, meg valami feher, edeskes, tesztas levest. Egyutt eszegettunk tobbszaz turbanos-kendos szikh-kel, aztan levittuk a mosogato reszlegbe a talakat, es bealltunk segiteni a munkasoknak. Kifele lattam, ahogy kb 100 ember ul a foldon kulonfele zoldseghalmok korul, es egyutt hamoznak. :)

Magaba az Arany Templomba egy kis hid vezet, melynek a kozepso jarataba tereltek minket, igy ki tudtuk kerulni a feltorlodott tomeget. Belepve a templomba lattuk, amint kozepen ul 6-7 bacsika, a fele enekel es zenel, a tobbiek szent szovegeket olvasnak, vigyaznak a szikhek szent konyvere, es begyujtik a folyamatosan aramlo adomanyokat. Mi is adtunk, majd felkuzdottuk magunkat a ket felso emeletre (oriasi tomeg keskeny csigalepcsokon...). Csodaszep a belso diszites is, es minden szinten ul nehany pap, a falak toveben pedig a hivok. Visszaterve a partra megcsodaltuk a hofeher Szikh Parlamentet arany kupolajaval. Ez az epulet pont szemben van a hiddal, es minden reggel innen viszik, illetve este ide hozzak vissza a szent konyvet hatalmas ceremonia kozepette.

Miutan lement a nap, elhagytuk az Arany Templomot, es egy etteremben finom paneer kormat ettunk romai komenyes sult rizzsel. Remekul telt az ejszaka is, mert a szobank nagyon kenyelmes, es meg zuhanyozni is tudtunk. Az az egy rontotta el a dolgokat, hogy nagyon megfaztam (talan meg a vonaton, ahol ezerrel ment a legkondi, az indiaiak maniaja!), Anyu pedig csunyan kohog a szmogtol.

Meg ma reggel is total be volt dugulva az orrom, igy elindultunk zsepit szerezni. Ez igencsak bonyolult itt, ahol az orrfujas szokatlan es furcsa dolog (es talan undorito is). Jobb nem is tudni, ok mit tesznek helyette... Vegul sikerrel jartunk, fel is vasaroltuk a bolt egesz zsepikeszletet, 7 db tizes pakkot (darabja 10 rupia, tehat luxuscikkrol van szo).

A kovetkezo dilemmank az volt, hogy merre manjunk Amritsarbol. Az eredeti terv szerint Dharamsalaba utaztunk volna (ott el a Dalai Lama es a tibeti emigrans kormany), de par nap csuszasban vagyunk a vonatok miatt, es innen amugy is csak busszal, eleg korulmenyesen lehetne odamenni. Vegul ugy dontottunk, hogy most kihagyjuk Daramsalat, es inkabb kenyelmesen visszavonatozunk Delhibe, nehogy lekessuk a repulot. Amritsart egyebkent nagyon megszerettem, szoval nem sajnalom annyira, hogy igy alakult. Visszafele csak egy atlagos vonatra, 3AC-re kaptunk jegyet (nem a jol bevalt Shatabdira), de nem gond, mert oldalso agyakat osztottak nekunk, igy lesz egy kis sajat kuckonk.

Jegyvasarlas utan reggelire mezes toastot es hot lemon honey-t, vagyis a jol ismert mezes-cirtomos forro italt kertem, ami tiszta Neocitran. Valoszinuleg az etterem teljes mezkeszletet elfogyasztottuk, de legalabb gyogyulasnak indultam. Ja, ebbe az etterembe nem hiszem, hogy visszaterunk meg, mert reggeli kozben ket hatalmas (kb 6 centis) csotannyal is taliztunk. :)

Delutan meglatogattuk az uj(abb) varosreszben levo Mata Templomot, amirol azt olvastam, hogy egy 20. szazadi hindu szent nonek allit emleket, es hogy tulajdonkeppen egy barlangtemplomrol van szo csorgedezo vizerekkel es szuk jaratokkal. Azok jonnek ide imadkozni, akik teherbe akarnak esni (mi nem imadkoztunk!).

Na jo, szoval megerkeztunk, beraktuk a ciponket a megorzobe, es beleptunk a templomba. Mivel az utobbi napokban csak gyonyoru, izleses helyeken jartunk, mar el is szoktam a hinduk remesen giccses, szines, csillogo es altalaban tulzasba vitt izlesvilagatol. Ebbol itt most olyan tomeny dozist kaptunk, hogy ez mar onmagaban mulattatott. Amikor pedig meglattuk, mirol is van szo, kezdtuk a vidamparkban erezni magunkat: a barlang MU, a templom emeleten van osszetakolva, mindenfele kacskaringos utak vezetnek a gipsz/muanyag szent szobrokhoz, es utkozben gyakran tenyleg barlangot imitalo kis jaratokon kell negykezlab maszni! :D Nehany termet minden oldalon tukorfeluletek boritanak, es amugy is kaprazik az ember szeme a sok elenk szintol es az arany dekoracioktol. Lepten-nyomon lingamok mellett haladtunk el, melyek szerintem a termekenyseget szimbolizaljak. A legutolso jarathoz ket muszikla kozott kellett atmasznunk, majd bokaig ero vizben tapicskoltunk egy szakaszon. :)

Kar lett volna kihagyni ezt a helyet! Azt hiszem, India vallasai kozul a hinduizmus a legzavarosabb (talan nem is helyes egyetlen vallaskent kezelni), es ez nagyon erosen megmutatkozik a szent helyeiken is.

Templomtura utan visszaterve az Arany Templomhoz, beultunk ebedelni egy remek kis etterembe. A mandulakremleves nagyon tetszett, akarcsak utana a nyarson sutott, paradicsommal toltott sajt (paneer tikka) mentaszosszal!

Estere az a tervunk, hogy megnezzuk a szent konyv visszavitelet a templombol a parlamentbe. A ceremonia mindjart kezdodik, ugyhogy ideje sietnunk.