Na akkor itt a teljes nap, hogy legyen mire irigykedni: (amugy nem irnek ilyen reszletesen, de bizonyos okoknal fogva ma rengeteg idom volt irogatni a jegyzetfuzetembe... errol majd kesobb)

Szuper vasarnapunk volt, rengeteg uj elmennyel gazdagodtunk, pedig azt hittuk, mar mindent lattunk Darjeelingbol. Reggel randink volt a varanasivarangyai blog szereploivel, ok ket magyar srac, Dani es Marton, akik szeptember ota jarjak Indiat. Anyu hetek ota olvassa a blogjukat, en pedig egeszen mashonnan, meg az egyetemrol ismerem Danit, ami szamara meglepetes volt, mert en csak egy kedves kozos ismerostol hallottam, hogy ok is itt utazgatnak. Szoval volt nagy meglepodes, foleg mikor kesobb tovabbi kozos ismerosokre derult feny. Na, erre most teljesen jogos elsutni a kozhelyet, hogy milyen kicsi a vilag!! :D

Semmi konkret tervunk nem volt, bar en meg nagyon szivesen meglatogattam volna egy kolostort. Ugy alakult, hogy egesz nap egyutt maszkaltunk a fiukkal, eloszor visszamasztunk az Observatory Hillre a hindu-buddhista szentelyekhez, ahol most - a tegnapival ellentetben - oriasi tomeg volt, a legtobben nem turisztikai cellal jottek, hanem valodi hivok voltak. Megneztuk az elozo nap kihagyott barlangot is, ahol egy apro hindu bacsitol ismet kaptam tikat. Nem sajnalta tolem a piros festeket; kesobb elfeledkeztem rola, es allandoan elkentem a homlokomon...

A fiuk kitalaltak, hogy menjunk el a North Pointra, a varos eszaki csucskebe, ahonnan elvileg egy kabinos libego vezet a szomszed faluba meg vissza. Kulonosen tiszta idonk volt, remekul latszottak a Himalaja vonulatai kozepen a Kanchendzongaval, ezert nekem is nagy kedvem volt libegni. Sajnos odaerve szembesultunk vele, hogy egy 5 evvel ezelotti durva (ertsd halalos) baleset miatt nem mukodik.

Ugy gondoltam, megse kene kihagyni azt a kolostort, es a tobbieket is raporgettem a dologra. Kicsit hosszu, de egyenes ut vezet a varos masik szelen talalhato Mak-Dhog kolostorhoz, alias Aloobari Monastery-hez (Aloobari a varosresz neve).

A kolostor korul eleg sok auto parkolt, hirtelen azt hittem, ilyen nagy a turistaforgalom. Aztan mikor lattam, hogy az udvar helyiekkel van tele, gyanussa valt, hogy itt masrol van szo. Rogton ki is derult: egy temetesre pottyantunk be. Az elhunyt egy fiatal taxis volt (ha jol ertettem), es az also piacon szerzett mergezesbe halt bele. A batyja volt, aki beinvitalt minket elobb az also, ures imaterembe, majd az emeletibe, ahol epp a szertartas zajlott. Kb nyolc szerzetes es ugyanennyi csaladtag vett reszt rajta, na meg mi a hatterben. Martonnak annyira nem jott be, ugyhogy o nem jott be :) Fotozni es videozni nem lehetett, de annyira nem is akartam, elegge elkapott a hangulat, jobb volt csak figyelni az esemenyeket. A csaladtagok kozepen ultek egy szonyegen, ahova kesobb minket is hivtak, hogy ne fazzunk fel a hideg padlon. A szerzetesek a terem ket szelen ultek sorban, mindegyiknel volt egy-ket hangszer, kiveve a szertartasvezetot, aki egy konyvbol recitalt, es egy fiatal szerzetest, aki az aldozati etkeket (koztuk egy zacsko chipset :) ajanlotta fel Buddhanak es Padmasambhavanak. Az enekszeru recitalast zenevel kisertek a tobbiek, es neha ok is beszalltak a mormolasba. Harom ilyen etapot neztunk vegig, hihetetlen volt, kar, hogy csak egy-egy szot ertettem belole. Ebben a felso teremben kozepen allt egy hatalmas Padmasambhava szobor, a jobbjan Taraval, baljan pedig egy kek testu tanvedovel. Az also terem fo figuraja az 1000 karu Avalokitesvara volt. Ez a kolostor allitolag Darjeeling masodik legregebbi kolostora, es a nyingmapa rend 26 szerzetese tartozik hozza. A szerzetesek nem bent laknak, hanem a kornyeken, mivel ok nem fogadtak colibatust, es a legtobbjuknek van felesege, csaladja.

A szertartasrol teljes ahitatban jottunk ki, nem is gondoltuk, hogy meg egy hasonloan katartikus elmeny erhet, mikor az elhunyt testvere meghivott minket a halotti torra. Kovettuk ot keresztul-kasul az epuleten, erintve a konyhat, ahol helyes tibeti emberkek foztek hatalmas adagokat, es a hatso udvart, ahol a nok mosogattak. Vegul elerkeztunk egy terembe, ahol rengetegen ucsorogtek, ettek es beszelgettek, kedves, oldott hangulatban. Azonnal a kezunkbe nyomtak 1-1 tanyert, es megpakoltak kulonfele zoldseges finomsagokkal, gozolt kenyerrel, levessel es edesseggel. Annyra termeszetesen viselkedtek, hogy egyaltalan nem ereztem ugy, mintha zavarnank. Kaptunk edes tejes teat is, aztan bokezuen adakoztunk az also imateremben. Testileg-lelkileg feltoltodve indultunk vissza a varosba.

Beultunk a Fiestaba egy atmelegito teara (veletlenul pont 5 ora volt), es kozben azt vettuk eszre, hogy a foteren levo szinpadot tomeg ovezi (foleg gimisek), fent pedig egy helyi metal banda kezd hangolni. Elkepeszto, metal koncert Darjeelingben, a szent hegyek arnyekaban!! :D A fiuk vettek is egy uveg sort, mert anelkul nem is lehet igazi koncerthangulat, de csak papirzacskoba csomagolva ihattak meg. Egy sor egyebkent kb nyolcszor tobbe kerul itteni viszonyok szerint, mint otthon. (Ugye, a jo oreg Balatoni vilagos 54 forintert...)

Megbeszeltuk Daniekkal, hogy egyutt vacsizunk egy thai etteremben, aztan leleptunk Anyuval felvenni nehany melegebb ruhat es kifizetni a szallast. Olyan rendes volt a szallonk recepciosa, hogy irtunk neki egy halalkodo kepeslapot, amit Anyu otthonrol hozott. Azt hiszem, o Leanyfalut kapta.

Meg beultunk egy gyors email-csekkolasra a kedvenc cyber cafenkba (szemben van a Galaxy Hotellel, ha valaki darjeelingi utat tervez a kozeljovoben, ide jojjon netezni!). A kis cafe vezetoje nagyon aranyos pasi, jol ert a gepekhez is, nala sikerult megmenekiteni Anyu kepeit. Most regi ismeroskent kinalt minket forro teaval, o pedig kapott tolunk egy magyar kepeslapot emlekbe (Sopron).

A thai vacsora fenseges volt. Anyuval elfeleztunk egy zoldseges sult tesztat, a sracok egy-egy levest ettek, de a vegere mindenki mindenbe belekostolt. Koccintottunk egy kis ginnel (ha valami draga Indiaban, akkor az az alkohol), es rengeteget beszelgettunk, egeszen zarasig be nem allt a szank. :)

Nem is lehetett volna meltobban elbucsuzni a beke szigetetol, mint egy ilyen szuper nappal!