Tea es a Mester

 2009.10.27. 17:44

Kicsit lesnem kell az utszeli jegyzeteimbol, hogy at tudjam gondolni, mi mindent csinaltunk az elmult ket napon. (Igen, szorgosan jegyzetelgetek :)

Tegnap reggel, vagyis inkabb delben elindultunk reggelizni egy nagyon edes kis helyre, a Sonam's Kitchenbe. Sonam egy tibeti no, indiai ferjevel egyutt mukodtetik ezt a picike bufet, ami inkabb olyan, mintha tenyleg beengedtek volna a konyhajukba ucsorogni. Az etlapon talaltunk valamit, ami szerintem nektek is tetszeni fog:

1. "Potatoes

Hungarian style, mashed in a big bowl   Rs.60.00"

A masik pedig:

2. "Dinner can be ordered. Please give me at least an hour and a half. So I can go to the market and get some nice fresh veggies to insure that you get the best meal in town."

(1. "Krumpli magyar modra, egy nagy edenyben osszekeverve" - mint megtudtuk, foleg padlizsannal. Ezt egy magyar csaj tanitotta nekik. 2. "Rendelhetsz ebedet, kerlek, adj nekem legalabb masfel orat, hogy elmenjek a piacra szerezni szep friss zoldsegeket, hogy biztosan a varos legjobb ebedjet kapd.") Hat ez nagyon cuki volt!

Sonam utan elsetaltunk a Chowrastara, ami egyfajta foter a varos tetejen, tibeti kezmuves boltokkal ovezve. Az egyik boltban talaltam magamnak egy manopulcsit, es addig-addig uzleteltunk, mig elvallaltak, hogy holnapra varrnak ra meg egy gombot, igy mar tokeletes lesz (ajjaj, beindult a shoppingolas :)

A Chowrastarol tovabbsetaltunk, mert tobb emberke is errefele kuldott, hogy megtalaljuk Korosi Csoma Sandor sirjat. En kulonosen szerettem volna elzarandokolni hozza, mert o a tibetisztika alfaja (a Mester :). Rengeteget gyalogoltunk az adott iranyba, de egy picit bizonytalanul, mert nem voltunk biztosak benne, hogy a segitoink tenyleg tudjak-e, merre van. Vegul a varos szelen megtalaltuk a katolikus temetot, de rogton lattuk, hogy rossz helyen vagyunk. Ekkorra mar majdnem besotetedett, ugyanis itt a nap eleg gyorsan eleri a kornyezo hegyek gerincet, arnyekba boritva elobb a volgyet, majd egesz Darjeelinget.

Ugy dontottunk, hogy masnap keressuk meg a sirt, es inkabb visszataxiztunk a varos kozepen levo hosszu bazarsorra. Itt akkora volt a nyuzsges, hogy csak ugy kapkodtam a fejemet! Darjeeling amugy nagyon kedves hely, bekes es nyugodt, de a legkevesbe sem unalmas. A piaci kavalkad sem olyan volt, mint Delhiben, sokkal emeszthetobb es baratsagosabb. Maszkaltunk hat benne egy kicsit, sot megneztuk a helyi plazat is, ami eleg bena, de hat ugyse ez adja a varos lelket. Egy csesze forro tea es egy darabka elkepesztoen jo kesudio-marcipan utan beultunk a kozelben levo tibeti etterembe, a Kyilkhorba (Dkyil-'khor). Sajnos nem volt gozolt momojuk, igy sult momot es egy shafalay-t rendeltunk, valamint a szokasos hot lemon honey-nkat, ami kelloen atmelegit a futetlen hazakban. A shefaley/shafalay egyebkent egy lapos, kerek toltott teszta, amit olajban sutnek ki. Nagyon izlett, de azota is arra probalok rajonni, hogy pontosan mi ez (pls ha vki tudja, irja meg!). Kertem a pincertol tibeti (vagy legalabbis nem angol) nyelvu etlapot, de nem ertette, hogy most megis mit akar itt ez a csaj.. :)

Vacsi utan hazamasztunk (a szallas Darjeeling legmagasabb pontjan van!), de aramszunet volt, ami eleg gyakori errefele. Igy aztan befeszkeltuk magunkat az angolosan berendezett nappaliba, es orakon at barchobaztunk. Tok jo ez a jatek, mert meg latni se kell hozza :) Sajnos utana ismet orakig nem sikerult elaludni, pedig minden trukkot bevetettem.

Masnap, vagyis ma reggel en egy kicsit tovabb aludtam, mint anyu, hogy ne doljek ki nap kozben. Addig o elment a cyber cafeba, ahol kesobb csatlakoztam hozza, es egyutt vagtunk neki a varosnak. Egy kifejezetten kulfoldieknek szant reggelizohelyen ettunk par peksutit, mert mar elegge hianyoztak az otthoni izek. Tovabbsetalva belebotlottunk a Zold Mecsetbe, ahova szerencsere beengedtek, annak ellenere, hogy sem muszlimok, sem ferfiak nem vagyunk.

A kovetkezo - es most mar nagyon ahitott - uticelunk Csoma siremleke volt, amit kicsit kalandosan ugyan, de vegre megtalaltunk! Elolvasgattuk a tablakat, lottunk par kepet, mikor megjelent egy oreg bacsika, Csoma sirjanak a gondozoja. Nagyon kedves volt, hozott ket vendegkonyvet, es mi mindkettobe meghatottan irtunk par koltoi, am kisse nyalas mondatot. A sir egyebkent egy forgalmas ut mellett van a regi temetoben, am a kilatas hihetetlen: a varosra es az egesz volgyre is ralatni, a dombokat odalent koros-korul teaultetvenyek boritjak.

Mivel ugyis meg akartunk latogatni egy ilyen ultetvenyt, lesetaltunk a domboldalon a Happy Valley Tea Estate nevu uzemhez, amirol tudtuk, hogy tart karokkal fogadjak a turistakat. Es tenyleg, mar a bejarat elott elkapott minket egy no, hogy faradjunk be hozza egy teara, es o majd kozben elmagyarazza, hogyan erdemes megfozni, es mit lehet tudni a kulonfele fajtakrol. Erdekes volt, bar en nem hallottam sok ujdonsagot, mivel tavaly egy kinai teaboltban dolgoztam. Viszont a tea, amit ittunk, tenyleg remek volt! Utana bementunk az uzembe, ahol egy helyi srac korbevezetett. A teafeldolgozas lepeseit nem sikerult pontosan megjegyeznem, de valahogy igy volt: eloszor kiteritik a leveleket, es alulrol fujt levegovel szaritjak. Aztan egy masik modszerrel tovabb szaritjak es hutik is (na ezt nem egeszen ertettem :), ezutan egy sutoszeru cuccban vegleg elkeszul, am ekkor meg nincsenek a levelek szetvalogatva minoseguk szerint. A kovetkezo, es egyben utolso fazis a valogatas.

Sok-sok foto ellovese utan visszataxiztunk a belvarosba, ahol egy tibeti arusnal vettem par ajandeknakvalot, es probara tettem tibeti nyelvtudasomat. Na hat az eleg gyer! De nem baj, be tudtam mutatkozni, es az o nevuket is megtudtam, ennel nem is akartam tobbet :)

Ennyi kaland utan mar elkepesztoen ehesek voltunk, igy beultunk az elso helyre, ahol volt momo. Fiesta az etterem neve, es a Chowrastan van, csak ajanlani tudom, ha valaki helyiek kozott szeretne finomat enni. Valojaban nincs autentikus hangulata (iszonyu indiai pop szolt hatterzenekent :), de nagyon jol foznek, es nem lattunk kulfoldit az asztaloknal. Csirkes momot ettunk eloetelnek (gyomberes-hagymas hussal toltott tesztabatyuk, gozolve), foetelkent pedig chiken tikka masalat (tandoori csirkekockak fuszeres szoszban). Mivel estere szinte minden bezar, vagy elmegyunk koran aludni, vagy beulunk egy cyber cafeba, ahogy most is tettuk.

Címkék: utazás kaja shopping india tea csoma darjeeling

A bejegyzés trackback címe:

https://namaste.blog.hu/api/trackback/id/tr591479465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marimama 2009.10.29. 17:47:26

Szia! Nagyon élvezem a beszámolóidat.Ma végre sikerült regisztrálnom, így gyakrabban fogok jelentkezni.Kritikaként fogadd, hogy az elején több képet tettél fel, most miért nem?Irtó jó lehet ilyen közeli hozzátartozóval ennyi időre elutazni.Milyen jó lett volna annak idején nekem is! Csak gyakorold szépen a tibeti nyelvet.Tudsz már aludni? puszi.

Kriszta Czugeber 2009.11.17. 22:27:09

shefaley/shafalay = sha bag leb azaz húskenyér ha le akarnánk fordítani és annak különféle kissé elferdített átírási változatai.. néha készítési is :)) ... örülök, hogy rábukkantam a blogra, jó olvasni a helyekről és sok dolog teljesen úgy történt két éve is mikor ott jártam, mint amit most leírtál.

morishei 2009.11.18. 16:54:21

@Kriszta Czugeber: aha!! a sha bag lebet mar ertem! koszi! :)
orulok, hogy ratalaltal, mar nem is tudom, kinek kuldtem el a cimet es kinek nem.
holnap ilyenkor mar otthon leszunk, es akkor feltoltok majd egy halom kepet is :)
süti beállítások módosítása